A következő címkéjű bejegyzések mutatása: varrás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: varrás. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. május 31., vasárnap

Gyereknapi amőba

Májusi kézműves foglalkozásunkra - mivel a gyereknapi hétvégére esett - egy társas játék elkészítésével készültem. Izgalmasnak ígérkezett, egyben összetett, nehéz feladat is. Volt benne textil festés, kézzel varrás, de a legizgalmasabb mégis a varrógép felfedezése volt.


Amőba párnákat varrtunk, aminek a hordozó tasakja maga a játéktábla.

Persze az újrahasznosításról sem mondtunk le, (most sem) kiszuperált farmernadrágot aprítottunk fel alapanyagként.


Először textilfestékkel megfestettük a tasakot, hogy legyen ideje megszáradni a varrás előtt.
Mivel szépen sütött a nap, kinn dolgoztunk az udvaron, Azonban egy enyhe fuvallat elég volt, és a száradó tasakok leröpültek, és elmaszatolódott itt-ott a festék. Némi esztétikai hibával ugyan, de elkészültek tehát a "játéktáblák". 



Néhányuknak ez volt az első találkozása a varrógéppel. Izgalmas feladat volt.

Amíg egy-egy tasak készült, addig a többiek kézzel rávarrták kör és a kereszt alakú mintát a kis párnák egyik oldalára.







                                                                                                              









Majd következett a gépi varrás ismét: összevarrták a párnák három oldalát, hogy egy kis tömőanyaggal kitömve párnát képezzünk. 




Sajnos idő hiányában  nem mindenkinek sikerült befejeznie , de aggodalomra semmi ok, két hét múlva indul a kézműves tábor, akkor elkészülhet majd, és már indulhat is az amőba bajnokság.
Addig is kitartás a suli végéhez!

2015. január 14., szerda

Kutya hidegbe kutyaruha, avagy újrahasznosított gyerekruhák

Buksi kutyánk nem volt fázós típusValaha a Börzsönyben élt, főképp szabadon, a telet is kinn töltötte. Aztán minket választott családjául, azóta benn lakik a házban. 

Nem gondolom, hogy a kutyánknak kabátra lenne szüksége,  mégis a legutóbbi fodrászkodás alkalmával valahogy nagyon meg lett nyírva. Reszketett már a kocsiban is, persze ott sincs meleg, és reszketett a séták alkalmával is. Alig akart kimenni a házból.

Nosza, elő a varrógépet, irány az internet, ide nekem egy szabásmintát


Nem sokat keresgéltem, találtam is egy egyszerűbben kivitelezhetőt, és már nyomtattam is.
Méretet vettem Buksiról, kicsit módosítottam a mintán és már vágtam is az anyagokat.


Kívülre egy kék orkán anyag került, hogy könnyen lehessen tisztítani, akár mosás nélkül is. Valaha egy tréningnadrág volt. Rég kinőtték a fiúk. Középre egy meleg bélésanyag került,  egy kiságyba való babatakaróból szabtam. A harmadik réteg pedig, amelyik a kutya bőrével érintkezik, egy szintén kék thermo anyag. Előző életében a legkisebb fiam, Bálint kisvakondos- kantáros-zsebes ovis nadrágjaként funkcionált.



Először is a külső orkán anyagra varrtam fel két fényvisszaverő szalagot, amit még valamelyik első mobilhoz kaptunk, nyakba akasztónak. Brrr. Sosem lógott rajta semmi, de most eljött az ő ideje. 


Majd összetűztem a  három réteget gombostűvel, hogy ne mozduljanak el varráskor.




 Körbevarrtam, kis nyílást hagyva a nyakrésznél, hogy ki lehessen fordítani.




Kifordítás után a két milliméteres tűzéssel együtt bevarrtam a nyílást is.

Végül tépőzár került rá, hogy egyszerűbb legyen az öltözködés.



Kész is van. Nem volt másfél óra sem.



De úgy tűnik, Buksi szerint mással is tölthettem volna ezt a másfél órát. Láthatóan nincs feldobva az új kabátjától.